Igen ez egy jó ötlet! Viszont ennek a közelmúltban utána néztem. A legnagyobb gondot a kisnyugdíjasoknak az jelenti, hogy nem tudnak számlát adni ellenőrzés meg a kis piacokra is vonatkozik. Nem kímélnek senkit, kemény büntetéseket osztanak. Ez egy tipikus példája az ellehetetlenítésnek és a pazarlásnak is.
Egyrészt azért mert az állam gondoskodik arról, hogy neked ne érje meg otthon termelni, szeretné, ha a külföldi szutykot vennéd a multiktól, ha termelsz otthon és abból marad, azt nem tudod eladni csak feketén úgy, hogy a bőröd viszed vásárra. Kérdezheti bárki, hogy miért? Termelni lehet otthon! Igen lehet, ha a napi munka mellett marad energiád egy konyhakertet is fenntartani. Pontosan az a lényeg, hogy éppen annyi pénzért dolgozz, hogy ne halj éhen és örülj, hogy hazaérsz a családodhoz és pihenhetsz a másnapi kizsákmányoló munkához.
Másrészt a Magyar hátránya a multikkal szemben. Amit megtermel szerencsétlen, azt a nagypiacokon tudja korlátlan mennyiségben eladni, ahol a piacos azt mondja, adok érte ennyit. Pl.: A paradicsomot otthon megtermelni kerül kg/200Ft kb. Ezt felviszi a piacra, ahol azt mondják neki, ember nem tudjuk átvenni csak 220Ft –ért, mert a multinál 300Ft/kg (és ez a jobbik eset, sokan évek óta veszteséget termelnek) piac a helyi zöldségesnek eladja 280Ft/kg áron. A zöldséges meg adja nekünk 350/kg áron. Szinte senkinek nincs haszna belőle, mert a multival, aki egyenesen az Olasz termelőtől veszi meg, megkapja fele ennyiért és Ő diktál a piacon. Vagyis addig megy ez, míg a magyar termelők fel nem adják a harcot.
És nem győzöm hangsúlyozni egyesületünk közvélemény kutatásai során, Magyarországon a kommunikáció hiánya az, ami a legnagyobb problémát jelenti! Legyen szó egyszerűen Tokodról vagy az Országról. Mert egy fejlett, egészséges kommunikáció mellett a paradicsomos példával élve, a gazda nem a piacra menne, hanem a termelés alatt már feltérképezné a helyi árusokat és a vevői szándékot a mennyiségi megrendeléseket. A termést ő maga közvetlenül értékesítene egyrészt helyben és adhatná 280Ft/Kg áron nem kerülne pénzbe a piacra felvitel így máris több haszonnal adta el, mint a piacon. Ha azt szeretnénk, hogy mindenki jól járjon a termelő a helyi zöldségeseknek is adhatná ugyan ennyiért vagy a nagy tétel miatt kicsit olcsóbban mondjuk a példa kedvéért 250Ft/Kg áron. A gazda a piacos eladással szemben jobban járt, mert nem 20Ft/Kg haszonnal adta el, hanem 50-80Ft/Kg haszonnal. A zöldséges is jobban járt, mert megkapta 20Ft jobb áron, mint a piacon, és még ha jó a kommunikáció érte sem kell mennie, ami megint haszon. Mi emberek pedig nem is, hogy olcsóbban kapjuk, kivétel persze, ha mi is mindjárt a termelőtől vesszük és akkor nyertünk 20Ft-ot az ügyön, de még akkor is ha ugyan annyi mint a multinál vajon ki melyiket venné a külföldi szemetet 300-ért vagy a garantáltan Magyar árut 300-ért?
Bár ezt a fajta harcot sokáig csinálták is a termelők, de belefáradt a többség és feladta, mert a multi akár a haszon átcsoportosítása révén is, de bármilyen áron eléri azt, hogy ő adja olcsóbban, mert tudja, a termelők nem bírják örökké és előbb vagy utóbb feladják.
A megoldásra nincs precedens példa. A közelmúltban láttam egy TV műsorban, hogy valamilyen hazai településen az önkormányzat azt mondta nem érdeklik az uniós szabályok és Ő engedi az ott már hagyománynak számító hétvégi piacot, amire a hatóságok azzal reagáltak, hogy minden hétvégén erős jelenléttel ott voltak, mindenkit rommá büntettek és senki nem tudott ellene semmit tenni. Szóval ez van most. Bár mint Egyesület a törvénytelenséget nem támogathatjuk, nem is ez a cél. Azt mondom, a kis piacok csak feketén, fű alatt tudnak csak nyereséggel működni, ami nem a feketéző gazdák és árusok bűne, hanem az állam felelőtlen törvényhozásainak a bűne. Azt mondják mi választottuk meg őket és a mi nevünkben a mi érdekeink mentén hozzák meg a döntéseket, hát kíváncsi lennék az ilyen jellegű törvények kinek az érdekei mentén és kinek a hasznára, kinek a nevében születnek meg?
A most elérhető viszonylag olcsó és kézenfekvő megoldás az őstermelői igazolvány kiváltásában rejlik, bár a piacon árusító kisnyugdíjasok és a házuk előtt a kapuban tojást, mézet stb-t árusítók pont ezt mondják, hogy nincs arra sem pénzük, hogy azt kiváltsák. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a megoldás valamilyen szinten a kommunikáció és az összefogás erejében rejlik, akár Tokodról, akár az Országról van szó. Vagyis az önkormányzatoknak kiemelt figyelmet kellene fordítani a kistermelők, családi vállalkozások és ezzel együtt a lakosságra (mint potenciális vásárló) is. Biztosítani a piac létrehozásához a helyet és a feltételeket. Ilyenek, mint: Nyitott, fedett rész, elkülönített tárolók, vízvételi lehetőség, WC és még egy csomó teljesen felesleges uniós és nem uniós szabály betartása mellett, mert erre a civileknek sem energiájuk, sem anyagi lehetőségeik nincsenek. Mert ezek ügye feltétlen kellenek az új szabályok szerint. Évszázadokig jó volt a piac, úgy ahogy az utak mentén, vagy köztereken volt felállítva kis asztalokon víz és WC nélkül is. Ma már ez nem így van. Visszatérve, ha e feltételeket az önkormányzat biztosítja azoknak, akik őket megválasztották, és a hatékonyan kommunikálna, illetve az emberi érdekeket figyelembe véve segítené a lakosságot legalább azzal, hogy az őstermelői igazolványokat illetően teljes körűen tájékoztat és segíti a lakosságot annak beszerzésében, akkor működhetnének ilyen kisebb piacok, mint amit te is ötletként javasoltál.
Természetesen ötleted bekerül az újak közé, és amint a jelenlegi 38 ötlet kérdőíve végigment a falun, az új kérdőíven már ez az ötlet is megjelenik. Valamint azt tudom ígérni, hogy a legközelebbi önkormányzati látogatásom alkalmával erre a kérdésre is kitérek az ez ügyben illetékessel, legyen az akár a jegyző, vagy a polgármester.
Üdvözlettel: ET Tóth Ferenc |
AJÁNLOM AZ OLDALT
