Kiugróan sokan kérték a kedvezményes honosítást a Délvidéken. Ez azt jelzi, a közösségnek fontos, hogy immár jogi köteléke is van a nemzeti összetartozásnak – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Szabadkán.

Óriási az érdeklődés az Új Széchenyi-terv kiírásai iránt, amelyek illeszkednek a kormány gazdaságpolitikai stratégiájához, ám a pályázati intézményrendszer teljes megújítása több időt vesz igénybe.

Nemrég indította útjára a kormány az Új Széchenyi-tervet, amelynek fő forrásait a megmaradt európai uniós források adják. A Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. szerint az új pályázatokon már látszanak az egyszerűsödés irányába mutató jelek, s a vártnál lassabban, de megindult az intézményrendszer konszolidációja is, és egyre több a közös elem az eljárásrendben. A fejlesztési tanácsadó cég szerint már most ki lehet jelenteni, hogy az érdeklődés hatalmas a terv kiírásai, a források lehívása iránt. Ez nem meglepő, a piac hónapok óta készült az új pályázatok megjelenésére, és az is biztos, hogy sok lesz a pályázó, nagy lesz a nyomás az intézményrendszeren, amelynek a korábbinál jóval gyorsabban kell kezelnie az ügymenetet. A legnagyobb, és a vállalkozások szempontjából legfontosabb közreműködő szervezet, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. látványos, ügyfélbarát lépéseket vezetett be, s a kifizetések radikális felgyorsítását ígéri. Arról még nincs információ, hogy ez a gyakorlatban miként működik, hiszen a pályázatok csak március elsején startoltak.

Kitörési pontot jelenthet a gazdaság számára a magyar tulajdonú családi vállalkozások megerősítése. Profitjuk közel nyolcvan százalékát visszaforgatják, magyar beszállítókkal dolgoznak és hosszú távra terveznek, a tulajdonrészre vonatkozó illetékek eltörlésével pedig a cégalapítók ma már könnyebben átadhatják a stafétabotot a következő generációnak. A válság évei megmutatták: ezek a vállalkozások bizonyultak a legellenállóbbnak. (lm)

Magyar Nemzet

A fogyasztói árak februárban 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az elemzők 4,2 százalékos inflációt vártak februárra. Az élelmiszerárak egy hónap alatt 1,2 százalékkal növekedtek, ezen belül meredeken, 16 százalékkal emelkedett a cukor és 9,3 százalékkal a liszt ára - mondta Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője. Az idén az első két hónapban átlagosan 4,0 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A maginfláció februárban 0,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 1,9 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 4,8 százalék, az egyhavi 0,7 százalék volt.

A fogyasztói árak 2010-ben átlagosan 4,9 százalékkal emelkedtek, az idén januárban a 12 havi infláció 4,0 százalék volt. Tavaly februárban a havi infláció 0,3 százalék, a 12 havi 5,7 százalék volt.

1848. március 15.

A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelen volt engedni.

Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.

Március 15. számunkra nemzeti ünnep. Az 1848-ban kitört forradalomra és a forradalom hőseire emlékezünk az országszerte megtartott ünnepségeken. Ilyenkor kokárdát tűzünk a kabátunkra, mellyel a hősök emlékének adunk tiszteletet.

A nemzeti színekből készült kokárdát  XIII. Lajos uralkodásától (1610-1643) kezdték használni Franciaországban, magyar neve francia ősének a "cocarde"-nak magyarosított változata. A francia kokárdától eltérően a magyar kokárdát nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára, vagy mellrészére a szív felőli oldalon. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak kokárdát a forradalom estéjén.

A kokárda színei a néphagyomány szerint a következőt jelentik:

PIROS - erő, FEHÉR - hűség, erkölcs, ZÖLD - remény!

Kokárda eredete

A kokárda eredetileg a seregek, illetve különböző rangú katonák megkülönböztetését szolgálta. A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én elkészítette és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát, hogy így szavalja el a Nemzeti dalt.

Kokárda történelem

A kokárda színei rend szerint megegyeznek a nemzeti színű zászló színeivel. A kokárda színei helyesen mindig belülről kifelé olvasandó. Magyarországon a piros-fehér-zöld zászló alapján, a zászló felső piros csíkja kerül belülre és a zöld kívülre. A Magyar kokárda piros-fehér-zöld színű. Tehát helyesen kívülre kerül a zöld, belülre a piros szín. Azonban a Szendrey Júlia által Petőfinek készített kokárdán sem ez a színsorrend figyelhető meg, hanem az olasz zászló színeinek sorrendje. Ugyan így 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros és belül a zöld szín. Ez a fordított viselet mára annyira elterjedt, hogy mindenki így hordja a március 15. ünnepségeken a kokárdát. A kokárda piros-fehér-zöld színhármasa nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme, ők csupán felélesztették a nemzeti színeket. A trikolór először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert jelkép legyen. A kokárda az 1848-as forradalom kezdetén vált ismerté és lett nemzeti jelkép. Az 1848-as forradalom óta Magyarországon a kokárda egyértelműen a függetlenség, a szabadság, az idegen hatalommal szembeni ellenállás szimbóluma. Pontosan ezért a forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatott nyíltan  kokárdát.

Kokárda készítése

Egy 30 cm hosszú nemzeti színű szalagot elfelezzünk. Az egyik darabnak a két végét összevarrjuk. Utána a zöld szélénél apró le-föl öltéssel végigvarrjuk, majd összehúzzuk a cérnát, hogy kerek korong formát kapjunk. A másik darab szalagot félbehajtjuk és V alakban a kokárda hátuljára varrjuk. A kokárdát biztosítótű segítségével erősítjük fel a ruhára.

Kérem, ne rökönyödjenek meg ezen címen. Nézzenek meg- ha akarják, ha nem, úgyis belebotlanak- egy A, B, vagy ZS kategóriás amerikai akciófilmet. Mi lobog a háttérben, amikor a hős elhagyja kemence-meleg otthonát? Mi lobog minden jól látható helyen, bele az arcunkba? Az bizony, az amerikai zászló. Lobog, erősítendő a nagyvilág tudatában az amerikai elsőbbséget, fensőbbséget. Nemzeti ünnepünk közeledtével, mutassuk meg egymásnak hovatartozásunkat, jelezzük zászlóval egymás felé, hogy vagyunk magyarok szép számban.

Lobogjanak zászlaink! Lengessük lelkeinkben, házainkon, kezünkben.

Beszélgettem egy hölggyel a minap. Zászlóért jött, mert az előző kifakult. Ő mesélte, hogy amióta ők kitették, azóta utcájukban egyre több házon feltűnik a nemzeti lobogó.

Felemelő, szép emlékezést kívánunk mindenkinek a magyar szabadság közelgő alkalmából!

A korábbinál keményebb fellépésre számíthatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól azok, akik szándékosan megrövidítik a költségvetést - nyilatkozta a szervezet bűnügyi elnökhelyettese a Napi Gazdaságnak.

Sors László közölte: a jövőben akár egyszerre is indulhat büntető-, és adóigazgatási eljárás. Sors szerint csak az áfacsalás mértéke önmagában meghaladja az ezermilliárd forintot. A bűnügyi elnökhelyettes azt is elmondta: a számvitel rendjének megsértése vagy a csődbűntett ügyében folytatott eljárások 90 százaléka mögött sokkal komolyabb bűncselekmény húzódik meg, mint amit bizonyítani lehet. (rá)

hírTV

A többségében helyi kistermelőktől származó árut kínáló üzlet, a tervek szerint az egész országra kiterjedő bolthálózat első eleme. Mint azt Konrád Istvánné, a 2010 decemberében alakult szövetkezet és egyben a Magosz gazdaasszony-tagozatának elnöke elmondta, legfőbb céljuk a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek helyi értékesítésének megszervezése.

A nagykereskedők, illetve a szállítási költségek kiiktatásával ugyanis még az áruházláncok árainál is kedvezőbb kiskereskedelmi árak érhetők el. Ugyanakkor az értékesítési csatornák bővülése nyomán gyarapodhatnak a munkahelyek a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben. Mindezt egy saját logisztikai hálózat kiépítésével kívánja elősegíteni az MPSZ. Az ehhez szükséges járművek beszerzése, illetve a kistérségi logisztikai központok kiépítése érdekében pályázatokat kívánnak benyújtani az Új Széchenyi-terv által kínált forrásokra.

Ugyancsak szükségesnek tartják az önkormányzatok bevonását, hiszen ily módon megfelelő alapanyagokkal láthatnák el a helyhatóságok által működtetett konyhákat. A fogadtatást jelzi, hogy eddig már 704 polgármester jelezte az MPSZ-nek, hogy támogatja a rendszer létrehozását – mondta Konrád Istvánné.

(MTI)

A brit jegybankvezér szerint a kereskedelmi bankok ahogy csak tudják, kiszedik a pénzt a gyanútlan ügyfelekből, amiből újabb válság lesz. Szerinte a feldolgozóipar erkölcsösebb, mert nagyon törődnek alkalmazottaikkal és fogyasztóikkal.

Folynak a nemzeti eszközkezelő felállításával kapcsolatos egyeztetések - erősítette meg a hírTV-nek a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter elmondta: a kilakoltatási moratórium után sem lehet kitenni senkit a lakásából - az erre vonatkozó jogi szabályozásról már tárgyal a kormány.

- Egyetlen egy családot sem lehet kitenni a lakásából, a házából csak azért, mert bajba került, és nem tudja fizetni a fennálló hiteltörlesztését. Április 15-ig érvényben van a kilakoltatási moratórium, azonban utána sem lehet majd egyetlen egy családot sem kitenni a házából. Az erre vonatkozó jogi szabályozás előkészületei folyamatban vannak, mint ahogy zajlik a nemzeti eszközkezelővel kapcsolatos előkészítő munka is - jelentette ki Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.