Nem csodaszer, de segít tovább élni2011.02.27. 10:49, MNO
Súlyos problémákat előzhetünk meg egy kis odafigyeléssel
Pálffy Renáta
Lusta vagy sportolni, fitneszterembe járni? Íme, néhány ötlet, mellyel könnyen formába hozhatod a testedet – ilyen és ehhez hasonló ajánlások tömkelegével találkozhatunk különböző magazinok oldalain. A szándék persze dicséretes, hogy így vagy úgy mozgásra ösztönözzünk, hiszen sokaknak nem könnyű elkezdeni és beépíteni azt a mindennapokba. Az embereket több dolog motiválhatja a mozgásra, a baj akkor van, ha valaki érdektelennek mutatkozik ebben a kérdésben, mert ezzel sok mindent kockáztat.

A fittség mértéke mint a metabolikus megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező című konferencia középpontjában a mozgás és ebből eredően a fittség jótékony hatásának bemutatása állt. Az előadók mindannyian rávilágítottak arra, hogy a testedzés amolyan kulcs a kezünkben, amellyel nagyon súlyos egészségügyi problémákat védhetünk ki. A napjainkban népbetegségnek számító inzulinrezisztencia és az ahhoz társuló egyéb metabolikus problémák, mint a magas vércukorszint, a vérnyomás- és a koleszterinszint, valamint az általában ezek mellett megjelenő túlsúly kezeléséhez egyfajta természetes „gyógyszerként”, adalékként szolgál a mozgás. Mégis sokan hanyagolják, nem figyelnek az intő jelekre, és egy orvosi vizsgálatot követően szembesülnek olyan fogalmakkal, mint a diabétesz vagy az érelmeszesedés. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a testedzés amolyan csodaszer volna, hogy ha rendszeresen mozgunk, soha semmi bajunk nem lesz, de a fittség fenntartásával a kockázati tényezők jelentősen csökkennek.
A fentieket igazolta előadásában dr. Tabák Ádám belgyógyász-diabetológus, a Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának orvosa, aki A fizikai aktivitás mértéke mint a cukorbetegség rizikófaktora címmel tartott előadást. Tabák Ádám kifejtette: bizonyított tény, hogy a fizikai aktivitás növelésével csökken a kettes típusú diabétesz kockázata. A sportolással magas rizikófaktorú személyek esetében, tehát akiknek nagy esélyük van arra, hogy cukorbetegek legyenek (elhízottak, magas vérnyomásúak, családjukban megjelent a diabétesz) jelentősen csökkenthető a betegség megjelenésének esélye. Az előadó hangsúlyozta: ugyan a kettes típusú diabétesz kialakulásánál a kövérség nagyobb rizikófator, mint a fittség hiánya, de a mozgás javítja az inzulinérzékenységet, a kockázat pedig arányosan csökken az aktivitás fokozásával.
Amit befolyásolhatunk
A metabolikus problémákkal szorosan összefügg az érelmeszesedés – fogalmazott Molnár Miklós, a Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézetének docense. Az előadó szintén kiemelte az elhízás, a magas vérnyomás, a koleszterin- és a vércukorproblémák összefüggését, és – mint mondta – ide kell kapcsolni az érelmeszesedést is, hiszen ezek közös pontja az inzulinrezisztencia. Bizonyított, hogy diabétesz esetén fokozottabban fordul elő érelmeszesedés – hangsúlyozta.
Molnár Miklós kifejtette: az érelmeszesedés egy darabig tünetmentes, majd egy idő után – amikor már 70-80 százalékban lecsökkent a véráramlás, illetve a vérkeringés – jelentkezhetnek tünetek: például, hogy ha futni akarunk, hamar elfáradunk, és fáj a lábunk. A súlyos következmények pedig az infarktus, a stroke és egyéb perifériás érelváltozások lesznek.
A folyamat már csecsemőkorban elkezdődik – mondta a doktor –, jelentős szerepe van a genetikai tényezőknek is, de az életmód is hatalmas befolyásoló tényező. Molnár Miklós ennek kapcsán úgy fogalmazott: azt nem tudjuk befolyásolni, hogy a szüleinktől mit örököltünk, de azt igen, hogy mi hogyan élünk. Így ötven százalékkal javíthatunk a kilátásainkon. Az előadó kifejtette: ha valaki nem mozog eleget, körülbelül duplájára fokozódik a valószínűsége annak, hogy valamilyen érbántalommal szembesüljön, ám ha rendszeresen végez testmozgást, jelentősen csökkentheti vérnyomását, vércukor- és koleszterinszintjét, és csökkentheti az ezekből fakadó még súlyosabb következmények jelentkezésének esélyét.
A doktor érdekességként említette továbbá, hogy az úgynevezett progetinorsejt-elmélet szerint az őssejteknek jelentős szerepe van a szervi károsodások helyreállításában. Bizonyították, hogy akiknél érelmeszesedés alakul ki, azoknál ezeknek a keringő őssejteknek a száma kisebb, viszont a mozgás képes a progetinorsejtek számát növelni.
Mindenki saját felelőssége
Az előadók egyöntetűen hangoztatták a sokat ismételt intelmeket: táplálkozzunk egészségesen, mozogjunk rendszeresen, megfelelő módon, és kerüljük a stresszt. A megvalósításban segíthet orvos, barát, család, edző stb., de a lényeg rajtunk múlik. Természetesen akadályt jelenthet a kevés szabadidő, a munkából, családi és egyéb elkötelezettségekből adódó elfoglaltságok, amelyek mind-mind háttérbe szorítják a magunkra, az egészségünkre való odafigyelést. Az egyén sportolási lehetőségeivel kapcsolatban is számos kérdés merül fel. Azonban minden probléma ellenére a mi választásunk, hogy milyen életet élünk. Ez mindenki saját felelőssége, ha a jövőbe néz, mert a carpe diem-felfogás hosszú távon senkinek sem oldja meg a problémáját.
|